kedd

Jekatyerina Sztahanova

Van a közösségi oldalaknak, különösképpen a Facebooknak egy olyan hallgatólagos szabályuk, hogy az ember (pl. én) leginkább a sikereit plakátolja ki, na meg a mások botlásait, persze ez utóbbi valamilyen szinten szintén személyes sikerként könyvelendő el (értsd: "én sokkal okosabb vagyok, mint ezek").

Az alábbi poszt félig sajnos ezeknek az öndicsőítő tirádáknak a sorába tartozik, mivel arról számol be, ún. irodalmilag miket műveltem a 2014 februárjától idén februárig terjedő időszakban, beleértve ebbe drámákat, forgatókönyveket, regényeket. ÁMAZONBAN! vegyük figyelembe, hogy a) irodalmárkodni önmagában nem erény b) nem tudom, soknak számít-e a prezentált termés, szerintem valahol középtájon van, nálam sokkal sztahanovistább árnyalatú termelőerők is működnek a magyar szövegipar dűlein c) a lenti szövegdarabok jó része úgy készült pályázatokra, hogy végül nem lesz/lett belőle semmi. Az utóbbit nem annyira nyafizás gyanánt mondom, mert ebben az iparágban a semmi is valami, úgy értem, ilyen-olyan haszna mindig van, ha dolgoztatom a fantáziámat és a mondat- és történetszerkesztő, ööö, szerveimet.

Szóval ezek itt mind különböző darabok, forgatókönyvek, regények részletei (1-1). Amit nem mellékeltem, az egy jeligés pályázatra készült 60+ oldalas munka, ahol még nem volt eredményhirdetés, no meg az a 6-7 filmszinopszis, amelyek többsége elakadt valahol. Ja, és a novellák sincsenek itt, de azokból volt vagy másfél, szóval csak reszli az.

A lényeg, hogy némileg illusztráljam, mi zajlik a háttérben, miközben az előtérben 1 db megjelent regény, 1 db pályázaton támogatott hangjáték és 1 db szintén támogatott tévéfilmes forgatókönyv látszik, amennyire látszik. A tanulság röviden: gyakorlat teszi az élmunkást :) Valamint hogy a megvalósult kreatív munka mögött mindig van egy halom kudarcélmény, amivel az embernek (pl. nekem) lelkileg és/vagy anyagilag meg kell birkóznia.